Kemény 5 óra alvás után munkára készen indultunk neki a kis tóhoz nádat vágni tegnap. Persze nem azzal kezdtük, az úgy túl egyszerű lett volna. Előbb a stégépítés után otthagyott, méretre vágott deszkákat kellett kipakolnunk az útra, hogy kocsival el tudják vinni. Nem volt könnyű. :-p Ráadásul a legnehezebb darabok Lillára maradtak egyedül. Nem is értem Jack-et komolyan. Takarítani csak a csajokat küldi el, de fát hordani és cementes zsákot cipelni a lányok is tudnak ugyanúgy. Döntsük már el kéremszépen, hogy akkor most hímsoviniszták vagyunk vagy egyenjogúság van, és legyünk következetesek! Pff...
Mikor visszaért a nagy fehér főnök a mentőmellényekkel, elindultunk Dáviddal beüzemelni a kis lélekvesztőt a tavon. Egy max. kétszemélyes kis műanyag csónakot kell elképzelni, a közepén elöl egy jókora lyukkal, amin jött be a víz, ha a csónakot nagyon megraktuk és a vízszint a nyílással került egyvonalba. Itt most hosszasan elemezhetném a közlekedőedények problematikáját, maradjunk inkább annyiban, hogy 10 centinek maradnia kellett kb. a perem és a vízszint között. Dávid szerint a vitorla helye, valami tanulóhajó lehetett gyerekeknek. Hááát... fene se tudja, hogy mi ez a szerkezet. Nem találtam meg a neten. Az már csak hab volt a tortán, hogy mikor a végén kimertük a vizet a csónakból, felfordítottuk, hogy alá nézzünk, mivel még mindig csobogott benne valami. Egy 20 centis repedés volt a műanyagon, ahol folyt be a víz a hajótestbe. :-| Ezek után már értem a mentőmellényeket, bár ennyi erővel úszva is bemehettünk volna a tó közepére nádat vágni.
A feladat az volt, hogy Dávid hasaljon a csónak orrába, kezében az ollóval, én pedig hátul evezek és kormányozok, illetve pakolom be a levágott nádat egy vellával. Ezt az első kör után módosítottuk annyiban, hogy Dávid inkább kiült az orrára, és a lábát a vízbe lógatva vágta a növényzetet. A partközelben ez különösen hasznosnak bizonyult, mert nem kellett az irányítással bajlódnom, hányhattam a cuccot befelé a kis rettenetesbe. Egy idő után Lilla is csatlakozott hozzánk, a partra szállított nádat hordta el talicskával a komposztálóba.
Kellemes időtöltés volt kb. tíztől délután háromig a nedves csónakban üldögélni, és az sem segített különösebben, hogy derékig érő gumicsizmában (van ennek valami hivatalos neve is?) voltunk. Vizesek ugyan nem lettünk, de hidegnek azért hideg volt. Jahhj nem is mondtam! Elértük a héten a fagypont közeli hőmérsékletet. Mindenki be van öltözve, mint állat, én is elővettem a rejtett polár-tartalékaimat (köszi Enikő!). A felfázást megelőzendő, munka után beültem egy kád forró vízbe, szóval átlagban jó napom volt. :-)p
Este Lilla főzött vacsorát. Mivel a főnökék elb..ták a húsrendelésünket, vega kaját dobott össze. Egy hirtelen ötlettől vezérelve gombát pirított a paradicsomos babhoz a hús helyett. Finom lett, bár először kicsit furcsa párosításnak tűnt. Mellé főzött egy kis rizst, én meg pároltam hozzá lilakáposztát. Az sem lett rossz, pedig még nem csináltam soha ilyent, szóval jól bekajált mindenki megint. :-) (Lacika nem tűnt el, csak a keddjei le lettek foglalva az új ecomind-os csoportnak, ha esetleg valaki lemaradt volna a történésekről.)
Mára a projektmunka befejezése volt a kiadott feladat, ami a mi olvasatunkban gépelőttülést és nemkoránkelést jelentett. Egy harmincas számról csörgött valaki talán nyolc óra körül (innen is üdvözlöm), de fél 10-ig sikerült húzni a lóbőrt.
A madárfelmérési metodikát sikerült 90%-ra felhoznom annak ellenére, hogy természetesen ma is eltököltem az időt. Átküldtem Mike-nak, hogy nézze meg jó-e, amit eddig írtam, aztán majd még kiegészítem a hiányzó infókat. Rögtönözött mindjárt egy kis privát angolórát nekem, jó volt! :-)
Vacsorára Laci főzött egy jó kis pörköltet, amiből sajnos csak óvatosan lehetett kajálni, mivel holnapra is ezt visszük vendégségbe. Az ecomind-os Anna meghívott minket egy össznépi kajálásra. Muszáj volt valamit kitalálni, hogyan főzzünk meg valamit időre, ha későn érünk haza csütörtökön, ez tűnt a legjobb ötletnek. Megyünk élőhelyet karbantartani a Labrador Bay-hez. Hasznos fizikai munka a farmos önkéntesekkel és néhány ROC-os sráccal. Jó lesz, már várom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése