Sövénykezelés

Legelőször is a tegnapról elmaradt képek, mivel mire végeztünk, már sötét volt, hogy a végeredményt is lefényképezzem. Bár úgy lett volna látványos, ha ilyen volt - ilyen lett megoldásban ott van egymás alatt,. Viszont kivételesen nem olyan telt el olyan sok idő az előző bejegyzés és a mostani között, úgyhogy talán megvan még a kép. Ha nincs, akkor először kéretik visszalapozni a tegnapihoz, ahol az felásott ágyások láthatóak.

Megvárom... oké, megvan? Na akkor íme a végeredmény:

Ma pedig sövényt fektettünk, eme nagytiszteletű hölgy vezetésével. A néni - bár nem nevezném így, mert nekem ehhez a szóhoz más emberi jellemzők kötődtek eddig - nagyjából 160 centi magas, tegnap töltötte be a 78. életévét, ennek ellenére sövényt fektet, kőfalat épít és mindezt tanítja is. Így egy napi munkavégzés után elmondhatom, hogy nem könnyű feladat még egy ereje teljében levő harmincasnak sem, hát még egy öregembernek. Bár ez a "néni" koránt sem öreg. Egy perc alatt bevágott egy olyan mogyoróágat, amilyet én kb. 5 percig ütögettem, hogy elfeküdjön. Ugrált fel-le az egyméteres kőfalon, kivágta az ágakat félkézzel... pfff... le a kalappal. Nagyon jól tanít egyébként. Megmutatta, hogyan kell, aztán rádbízta a dolgot, viszont azonnal ott termett, mikor bénáztam. Azt már nem tudom, hogy a ténykedése mellett hogy vette ezt észre, mindenesetre azonnal jött és elmagyarázta, hogy amit csinálok, miért nem jó, és hogyan is kell valójában.

Ennél nem sokkal többet tudtunk megcsinálni öten egy nap alatt, úgyhogy el lehet képzelni, milyen munkát végez ő egymaga, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy kifejezetten jó időnk volt ma. Igaz, a nap nem sütött, de nem volt se túl hideg, se túl meleg és az eső sem esett. Diana (Smurtwait) elmondása szerint volt, hogy hóviharban dolgozott egymaga... no comment.

A fektetés előtt persze ki kellett pucolni a szederindáktól és mindenféle elszáradt lágyszárúaktól, valamint a felesleges bokroktól a sövény alját és oldalát. Ezt végeztük Lacival délelőtt (lenti kép nem egészen a villanyoszlopig - kár hogy elhordták már a sok kivágott ágat onnan, azzal még látványosabb lett volna), eközben Lilla és Dávid fektetett (fenti kép).

Ebéd után már mindenki csinált mindent, mivel tüzet is kellett rakni, ami csak Dávidnak sikerült, meg mi is akartunk ágakat fektetni, hogy ne csak elméletben legyünk profik, hanem a gyakorlatban is. Profik... ja... Azt írtam már, hogy én 5 percig csapkodtam egy ágat (kétkézzel), amit a 78 éves nénike félkézzel egy perc alatt megcsinált?? Persze, hogy írtam, nem hülyültem meg teljesen! :-) Még...

Ezek az én remekműveim. Az első koránt sem remek, mert egy 1 centiméternél nem szélesebb, papírvékonyságú szálacskával kapcsolódik csak a törzshöz az ág, amin keresztül kellene tavasszal új életnek pumpálódnia az elfektetett részbe, ahonnan majd kihajt az új sövény... Hááát, meglátjuk majd. A második meg kicsit trükkös volt ezzel a göcsörttel, de némi segítséggel (lsd. fentebb egy perc kontra öt perc) sikerült azért.

Ezek azért már mesterművek, mondjon bárki bármit! :-)

Előtte azért még kiszedtünk egy-egy kb. 15 centi átmérőjű tönköt is Lillával, Laci meg egy ennél nagyobbal küzdött meg a már nehézfegyverzetnek számító fejszével. Az átlag hadviseléshez billhook és kézifűrész dukál.

Egyébként a magyar megfelelőjét még mindig nem tudjuk ennek a nagyszerű eszköznek. Ha valaki ismeri, feltétlen írja meg!! Jah és fater!! Légyszi, ha van ilyenünk otthon, tudasd valahogy, mert akkor nem veszek. :-)

Ritka jó nap volt ez a mai, nagyon élveztük! Ennél látványosabb, kézzelfoghatóbb munkát nem végeztünk mostanában asszem. Szemmel látható az eredmény azonnal, tavasszal meg jönnek majd a hajtások az elfektetett ágakból felfelé... Ki fogom próbálni otthon, csak a megfelelő sövényt kell megtalálni hozzá, amiből azért nem sok van.







/Magamnak egy kis emlékeztető: kőfalépítés trükkjeire azért rákérdeztem a néninél, nehogy már anélkül váljanak el útjaink, hogy ilyen lényeges elemét a művészetének nem osztja meg! Felfelé haladva kicsit a sövény felé kell dőlnie, közben folyamatosan földet döngölni közé. A kövek hosszabbik oldalát befelé kell rakni, úgy stabilabb lesz az egész./