ECOMIND2

Na ez a mai már egy fokkal jobb volt. A délelőtt elég érdekesen indult, mivel a kb. 15 fős csoportban max. 2-3 angol volt. A többiek Kínából, Görögországból, Kenyából, Ausztráliából érkeztek. Nem lógtam ki a sorból. :-) Most is a "szokásos" tűzgyújtás volt a fő attrakció. Nem tudom, hogy a hazai helyzet milyen, de eddig nekem elég egyértelmű volt, hogy tüzet rakni tud az átlagember. Vagy nem?!! Legalábbis meghökkentem, mikor Beth elmondta, hogy a legtöbb csoportban a résztvevők többsége még életében nem csinált ilyesmit. Most, hogy így belegondolok, nem is szokott ez téma lenni, úgyhogy jó kérdés. Vajon tudnak az emberek tüzet rakni? Tüzet rakni. Ez is egy elég érdekes kifejezés...

A többi program hasonló volt a tegnapihoz. A napkollektoros boyler bemutatása itt is megvolt. Ezt követően kapva kapott Beth az alkalmon, hogy Jacek elsétált mellettünk, megkérte gyorsan, hogy mutassa meg a faaprítékkal fűtött kazánunkat. Hihetetlen, milyen ügyesen át tudják terelni a szót egyik témáról a másikra, és úgy beszélnek a helyi lehetőségekről, mint valami hiper-szuper ökocuccról. Ami nekem evidens és két mondatban elmondom, arról ők 10 perces kiselőadást tartanak. Azt nem tudom, hogy ez jó-e vagy sem, minden esetre hasznos lenne a képesség birtokában lenni és használni tudni. ;-)

A második nap az angol környezetben megtette a hatását. Már elbeszélgettem a kísérőtanárral is. Nem mondom, hogy emelkedett szintű, filozófiai csevej volt, de azt minden esetre megtudtam, hogy régebben vitték hulladékgazdálkodási témában is gyakorlatra a diákokat. Kapva kaptam az alkalmon, és rákérdeztem, nincs-e valami kapcsolatuk ott, mert a megyei szolgáltatót ugyan megkerestem, de nem válaszoltak még, és érdekelne a téma ugyebár. Holnapra megkérdezi elvileg, ha megvan még a kontaktja, leszervezhetünk egy látogatást Plymouth-ba a hulladékkezelőbe. Jippiiii!! Remélem összejön!!

Az időjárás ma is szutykos volt egyébként, bár talán kicsit enyhébb volt, mint tegnap.

Viszont a szemerkélő esőt szeretjük mostanában. :-)

Jah, ha már időjárás. Amit átvehetnénk viszont az angoloktól, hogy sosem panaszkodnak az időjárásra. Ha már nagyon elegük van belőle, akkor is csak az a válasz a "Mitszólszehhezazidőhöz?"-re, hogy "hát ilyen ez az angol időjárás". Beth ma reggeli válasza ugyanerre a kérdésre (mosolyogva), hogy "cooool, frissen tart minket majd egész nap".

Ezt meg faternak küldöm, mert nehezményezte, hogy neki nem küldök semmit. Faterkám! Ez sokkal de sokkal nagyobb és szebb virág, mint amit anyámnak küldtem!! :-))

Egyébként négyen háromfelé mentünk ma. Laci egy másik ECOMIND-os csoporttal foglalkozott (még fuvolázott is nekik!), Lilla meg Dávid a farmon segédkezett Jack-éknek elpakolni, mivel végre befejezték az építkezést. Állítólag át is költözött a fanyűvő és a vasgyúró részleg az új helyre. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lett! :-)

Zárásképp pedig egy kis megemlékezés, ha már itt a ködös Angliában nem tudtuk munkaszüneti nappal megünnepelni október 23-át. Éljenek a bátrak!

"Nem az a bátor, aki nem fél - hanem aki fél, de amit kell, mégis megcselekszi!" (Jókai Anna)