Nah, túléltem a hétfőt is. Már korán reggel a hátam közepére sem kívántam az egész kiselőadást, pedig még közel sem voltam kész vele. Péntek óta átlag 4 óra alvással csak a hétvégi jó kis madaras kurzusunk mentett meg attól, hogy BerryHead-nél levessem magam - persze csak képzeletben - a sziklákról. A délelőtti kertészkedést passzoltam, aztán a délutáni madármegfigyelést is, majd eszembe jutott, hogy még nem is ebédeltem semmit, úgyhogy gyorsan lenyomtam egy szendvicset 2-3 között valamikor, mert ha az ebédet is passzolom, akkor előbb-utóbb nekiesek valakinek, és az nem lesz jó senkinek. Különösen annak nem, aki félóránként megkérdezi, hogy mikor leszek kész...
A kiselőadást sikerült a tervek szerint (kisebb hibákat bennefelejtve) összehozni. Csak a többieket sajnálom, akiknek ezt a nem épp szívderítő, ám felettébb unalmas témát kellett az én remek angolommal eldadogott formában végighallgatni. Na mindegy, lényeg, hogy túlvagyok rajta! Este vacsora, majd alvás. Reggel koránkelés, indulás Plymouth-ba. Megnéztük a Nemzeti Tengeri Akváriumot.
Láttunk egy csomó halat, meg van egy teknősük is, meg csikóhal, meg korallok, meg sokminden. Soksoksoksok új infó ismét. Az agyam szétrobban. Bár lehet, hogy csak a kialvatlanság lett úrrá rajtam. :-p Talán aludni kéne... Kár, hogy otthon leszedik a fejem, ha ma sem írok semmit, úgyhogy el is kezdem gyorsan...
Borongós, esős, szeles reggelre ébredtünk. Annak ellenére, hogy előző este még a teliholdat terveztem fényképezni. Aztán mire odajutottam, már eltakarták a felhők. Most, hogy így belegondolok, már akkor sejthettem volna, hogy ez lesz. Angliában a felhőkből általában esik is valami. :-)
Az akváriumhoz vezető járdán ilyen cukker kis halacskák mutatták az utat a bejárathoz.
Borongós, esős, szeles reggelre ébredtünk. Annak ellenére, hogy előző este még a teliholdat terveztem fényképezni. Aztán mire odajutottam, már eltakarták a felhők. Most, hogy így belegondolok, már akkor sejthettem volna, hogy ez lesz. Angliában a felhőkből általában esik is valami. :-)
Az akváriumhoz vezető járdán ilyen cukker kis halacskák mutatták az utat a bejárathoz.
Jaah, és a kikötőben ott dekkolt a yellow submarine is! :-))
A kapcsolatainknak köszönhetően kaptunk idegenvezetést, ami két dolog miatt volt nagyon jó. Az egyik, hogy egy csomó háttérinfót megtudtuk a helyről, a másik, hogy bevittek minket a kulisszák mögé is.
Az egyik háttérinformáció ez az emeletes gyerek-dühöngő volt. Állítólag egy csomó ideig tanakodtak azon, hogy vajon beállítsanak egy ilyen, mert mégsem erről szól az egész. Végül azonban bejött az üzlet, mert a 1. a gyerek itt biztonságban van, 2. anyuka a kávézóból figyelheti és 3. körbemehetnek aztán az akváriumon is. Szóval érezhetően fellendült a forgalmuk azóta, hogy ez megvan. Egyébként tényleg nem kicsi, egy háromemeletes kipárnázott hálós izé, középen egy csúszdával. A belépő ugyan nem olcsó, de átszámítva a magyar jegyárak is hasonlóak, és ez a hely azért egy pöppet nagyobb az otthoniaknál. Azért az ott dolgozókat nem irigylem, nem semmi hangzavar volt ott, pedig csak egy osztálynyi gyerek volt ott a látogatásunk alatt.
Amiért meg a kulisszák mögé érdemes volt betekinteni, az az alábbi két képen egyértelműen lejön. A két kép ugyanis ugyanarról a tartályról készült (és itt most kitöröltem azt a mondatrészt, amiben leírom, hogy a bal oldali készült felülnézetből... :-p).
Ilyen mennyiségben egy helyen bohóchalakat még nem láttam, tetszettek.
Ez meg egy tenyérnyi kis, lobogólábú valami volt. Szép volt ez is.
A legnagyobb medencébe egy elsüllyedt repülőgépet is "beállítottak", és lazán elfért benne. Már csak a méretek elképzelése miatt...
Ezt a szerencsétlen teremtményt meg egyszerűen lebuziztuk. Mondjuk azt nem tudom, hogy miből gondoltuk, hogy ez egy hímnemű egyed, aki királynőnek képzeli magát, de a habitusából valahogy ez jött le mindenkinek. :-) Ettől eltekintve érdekes ki élőlény. A szeme olyan volt, mintha egy alufóliadarabot ragasztottak volna a helyére. iiii
Nah, hát ez meg a kedvencem. Akár játszhatnánk olyat is, hogy ki találja meg a halat a korallok között. :-) Aki nem akarja hallani a megoldást, az most fogja be a fülét! A fehér izé a hal, a neve frogfish, ha jól emlékszem.
Zárásképp pedig egy kép rólam, ha esetleg valaki látni akarna... :-p
Jahj, nem, még jön egy utolsó utáni kép is, mert a sógornőmnek megígértem egy szépfiút...
:-DD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése