Ma végre láttunk egy fókát! A madárfelmérés során bukkant ki a vízből az utolsó megfigyelőpontnál. Jópofa volt, illetve jó nagy pofája volt. :-) Mire észbe kaptam, már odébbállt, de azért egy távoli képem van róla, csak hogy legyen bizonyítékom.
Jókora állat, annyi szent, de hogy melyik faj képviselője, arról fogalmam sincs. Láttunk még ezen kívül két új madarat is. Az egyik már az első megfigyelőponton felborzolta a kedélyeinket, mert csak messziről láttuk, aztán a másodiknál újra elénk került, ekkor már résen voltunk, és pár jellemzőt le tudtunk írni, de még mindig nem sejtettük a kilétét. Aztán az utolsónál már nem reptében, hanem az iszapon keresgélve találkoztunk vele, így alaposabban meg tudtuk figyelni. Csigaforgató volt a szentem. A másik új faj meg talán egy goda volt, de ezt azért még le kell ellenőrizni.
A megfigyelés más újdonságot is hozott. A folyóparti csónakházat éppen felújítják, és ott találtuk a lengyel gondnokot. Végre bemehettünk és megnézhettük, milyen is. Apró, kétszintes kis épület, hangulatos, bár annyit biztos nem fizetnék érte, amennyiért kiadják. Állítólag 400-500 font egy hétre, karácsonykor 1000. A mosógép kint van a teraszon egy fatákolmányban, a belmagasság kb. 2 méter (de legalábbis nem sokkal több). A kilátás viszont pazar. Ha valaki imádja ezt a folyót, az tuti rendszeresen kiperkálja a bérleti díjat.
A folyón ma varázslatos ködfelhő volt egész nap. A délutáni madárfelmérésre már csak ez a kis foszlánya maradt.
Délelőtt, a kertészkedés közben a dombról néztük, ahogy a folyó vonalát követve gomolyog a köd a tenger felől, hihetetlen látvány volt! Akkor kellett volna fényképezőt ragadni, dehát Jessy-t nem lehet csak úgy otthagyni. :-) Hétvégén nagy muri lesz itt a birtokon. Alma nap. Mindenki hozza majd a kis almácskáját, és almalét fognak belőle csinálni. A gyerekeknek meg ki kell találnunk majd mindenféle almás játékot. Ilyenkor persze a látogatók keresztül-kasul bejárják a területet, úgyhogy mindennek szépen rendben kell lennie. Ergó (R-GO) Jessy le fogja nyírni a füvet. Az első feladatunk ehhez kapcsolódóan az volt, hogy megjelölgessük a kis facsemetéket, nehogy a nyírás hevében kivágja őket. Ha tudná, hogy azzal csak fasszentosan megerősödik a gyökerük... Igaz fater? ;-) Ezt követően az ösvényekről takarítottuk le a lehullott leveleket és a szanaszét levő fadarabokat szép rakásba rendeztük. Mondjuk engem nem zavart annyira az a pár lehullott, szép színes levél (tán még jól is mutatott), de itt valamiért nem szeretik. Jah és állítólag a fű sem nő alatta annyira, hááát nem tudom. Annyi talán nem volt. Azt mondta Jessy, hogy előző évben otthagyták a leveleket és most nincs ott fű. Szerintem a terület felett tornyosuló örökzöldnek nagyobb köze lehet a dologhoz, de ki tudja.
Este Lilla tartott előadást a brit nemzeti parkokról. Nagyon ügyesen összerakta! Hangulatos és informatív anyag lett, mindenféle érdekes képpel, háttér-információval. Az enyémen én halálra untam magam, pedig érdekelt a téma, és hát... mégiscsak én csináltam, na de az övén ez eszembe se jutott. Jó kis jegyzetet is készített magának hozzá, meg előtte beszélgettünk is róla, úgyhogy adott egy-két gondolatébresztőt a témában. Szerdán megyünk a Dartmoor Nemzeti Parkba. Remélem kapunk megint valami bennfentes vezetőt, akitől megkérdezhetek majd pár dolgot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése