2012. november 16., péntek

Az utolsó napunk a BOT-nál

Nagy fájdalmunkra elérkezett az utolsó nap. Ilyen is régen volt, hogy sajnálom, hogy péntek van! Nagyon jól éreztem magam a héten, de szerintem a többiek is így voltak ezzel. Nagyon jó és értékes embereket ismertünk meg, hasznos munkát végeztünk. Egy egész napos fizikai munka után hulla fáradtan dőltünk ágyba minden este úgy, hogy közben mosolyogtunk. Ezt azért kevesen mondhatják el magukról! Szinte végigröhögtem megint az egész napot, Matt hihetetlen figura! Diana is egy mesebeli nagyanyó volt, David az álmait a semmiből megvalósító angol hippi, a lánya Jasmin csinálja, amit szeret, még ha ez barkácsolás is, az sem baj, élvezi. A dolgozók együtt ebédelnek, közben ugratják egymást, végig jó a hangulat. Ha kedvük van, kimennek és csinálnak valami fizikai munkát a baglyok körül.

Ma befejeztük a költőládákon az utolsó simításokat, plusz összeraktunk két másikat is és kátránypapírral vízállóvá is varázsoltuk őket. De nemám csak úgy rászögeltünk, neeeem. Ahogy kell, lángszóróval megolvasztva szépen rá lett gyógyítva a fára a cucc. Csak Lilla nem próbálta ki, bánhatja, tök jó volt! :-) Kettőt fejenként megcsináltunk a fiúkkal, jó tapasztalat volt. Mikor kész voltunk, készült sok-sok kép persze, valahogy meg kellene szereznem Lillától...

1 pillanat...

Áhh, megvan! :-)

Ezt mind mi csináltuk! Na jó, kettőt csak összeraktunk, de akkor is. :-)


Ilyen kép rólam is van valahol, valakinek a gépén. Remélem egyszer előkerül! :-)


Délben egy gyors ebédet követően bementünk a faluba körülnézni. Csak nem hagyunk itt egy települést úgy, hogy tízszer átmentünk rajta, de fogalmunk sincs, hogy egyébként milyen! Hangulatos kis falu, tele régi épületekkel. A kedvencem ez a kutyára figyelmeztető tábla volt. 


"Vigyázat! Egy elkényeztetett rohadt dög él itt, aki nem tudja kontrolálni a nyelvét." :-DD

Búcsúzóul Matt meglepett minket két üveg vörösborral, meg pár szelet steak-kel. Egyemaszivét, annyira megkedveltem ezt az embert ez alatt a pár nap alatt, hogy hihetetlen! :-) Délután folytattuk a sövénykezelést egy másfél-két óra elejéig. Lilla és Dávid befejezte a tegnap félbemaradt sarkot, addig Lacival és Matt-tel tovább pucoltuk a sövényt. Közben beszélgettünk az élet nagy dolgairól. A változatosság kedvéért komolyan is. :-) Azon kevés emberek egyike, aki mellett nem érzem kellemetlenül magam, ha angolul kell megszólalnom. Tudtam vele csevegni, nem csak tőmondatokban válaszolgattam egy-egy közhelyes kérdésre. Bár néha láttam azért a kétségbeesést halványan felvillanni a szeme sarkában, mikor megpróbáltam összerakni egy nem túl egyszerű mondatot. :-)p

Hazaérve egyből nekiestünk a húsoknak. Pontosabban Lilla esett neki, ő volt a legbátrabb! :-) Naggggyon finomra sikeredett, különösen a félig átsült verzió! Muszáj volt lefényképeznem őket!

             előtte                                                                             utána







közben



mellette :-)


 s végül együtt...


Holnap alvás, vasárnap madárgyűrűzés. Bejelentkeztünk ide 1,5 órára a Patrick Swayze hasonmáshoz cannon-netingre. Reggel fél 7-re ott kell lennünk, úgyhogy 4-kor kelés. :-\







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése