THE END

Újra itthon. Amiért jó: 2*2 méteres ágy, puha tollpaplan, bor a hűtőben és a szekrény tetején. Amiért nem jó: mindezt egyedül kellett élveznem. Már most hiányoznak a többiek, pedig Lilla tuti értékelte volna a tojásos forraltboromat. :-) Dávid először hitetlenkedett volna, hogy mi ez, meg nemezazigazi, de azért ha megkóstolja, tuti rákap ő is. Laci meg nem iszik ugye, de azért benne lett volna ő is a buliban...

A hazaút kicsit fárasztó volt, átitatva azzal a nem jó érzéssel, hogy ez egy olyan utazás, ami után nem Sharphamba megyünk vissza. :-( A szürke hétköznapok meg úgy kitörlik az ottani érzést majd, mintha sosem lett volna. A tegnapi fogadalmaim egyike: nem hagyom, hogy 3 nap alatt visszarángassanak az elutazásom előtti lelkiállapotba. Remélem sikerül! :-)

Éjfélkor bújtam ágyba végül, miután sikerült újra belaknom a lakást, és összekaparásztam a másnapi cuccaimat, de nem tudtam elaludni. Ránéztem az órára, hogy mégis mennyi időm van még kipihenni magam... Áhh, nem gond, kialszom magam még így is, gyerek az idő. Na ez volt az a pillanat, mikor leesett, hogy még nem állítottam vissza az időeltolódásból az órámat. :-pp Már nem is volt olyan sok időm reggelig, de legalább ettől az agyam is észhez tért és álomba merült. :-)

Ezeket a sorokat már a melóhelyről írom. A hosszú í lenyomásánál kicsit szitkozódva, mivel a kint használt laptopon a klaviatúra másik oldalán van, és ott keresem az ujjaimmal. :-)p

Itt köszönöm meg a figyelmet mindazoknak, akik érdeklődve a hogylétem felöl olvasgatták az élményeimet. Remélem sikerült átadni egy kicsit a fíííílinget, amit kaptam ettől a 3,5 hónaptól!

Mindenkinek nagyon boldog Karácsonyt, és egy érzelmekben gazdag, beteljesült kívánságokkal teli új évet kívánok!

http://www.youtube.com/watch?v=j9jbdgZidu8

Ezt a számot meg nem hagyhattam ki a végéről! :-)))

Eljött az utolsó nap is végül

Nem vártuk, de most már azt kívánom, bárcsak vége lenne és otthon lennénk végre. Kicsit sűrű lett ez a pár nap. :-pp

Szinte pirkadatig raktuk össze Lacival a Mike-nak szánt ajándék videónkat. Azért csak szinte, mert télen később kel fel a nap. :-)p Szóval most sem aludtam túl sokat, lesz mit bepótolni. Viszont nagy meglepetésre elkezdtünk takarítani ma. Mondjuk nem vagyunk még kész a fél9-es esti időpont ellenére sem, de hosszú még az éjszaka. ;-)

Délelőtt elhúztuk az időt még egy kis vásárolgatással. Meg lefényképeztem a totnesi várat is (ha lehet ezt annak nevezni), ahova nem sikerült eljutnunk a 3,5 hónap alatt, de mikor elmentünk mellette, mindig megjegyeztük, hogy "egyszer a várat is meg kellene nézni". Szóval végülis ezt emlegettük a legtöbbet. :-)

Útba esett a törzshelyünk is, csak hogy ez is meglegyen... Bay Horse... Jó kis hely ez is. :-)

Aztán egyórára átmentünk a házba, mivel az évzáró karácsonyi ebédre voltunk hivatalosak. A szokásos angol lunch lett felszolgálva, desszertnek egy kis kriszmeszpuding dukált. Aztán Jack-ék meghívtak minket a Sharpham Wine & Cheese-hez egy kis kóstolóra, úgyhogy ez sem maradt ki. Már sötét volt, mire visszajöttünk és megmutathattuk mindenkinek a videót. Voltak nagy röhögések. :-) Bár nem a legjobb megoldás volt a Windows Movie Maker, jobb híján nem válogathattunk, de sikerült kihoznunk belőle a maximumot azt hiszem. Könnyes búcsút vettünk mindenkitől, megköszöntük, amit meg kellett, leadminisztráltuk, amit le kellett.

Most megpróbálom észrevétlenül befejezni a takarítást, aztán még egy kis pakolás, alvás, holnap pedig pápá Anglia... :-(

Az utolsó hétvége

Hosszú listánk volt (van) arról, hogy mit is kellene (kellett volna) megcsinálni az utolsó hétvégén. Nem mondom, hogy sikerült, mert nem. :-) Talán csak annyi, hogy nagyjából összepakoltunk, megvettünk szinte mindent, amit terveztünk és buliztunk még egy utolsót.

Szombaton elkísértem Lacit Dartingtonba, ahol a könyvkötő tanfolyam következő évadát beszélte le a mesterasszonnyal. Ezalatt én kicsit körülnéztem a környéken, amit igen szépre sikerült kialakítani.

Hazafelé Totnesben bevásároltunk. Megpróbáltunk darált diót is szerezni, de már meg sem lepődöm azon, hogy nem sikerült. Így nem esznek az angolok karácsonyi diós beiglit. Legalábbis, ha rajtunk múlik, biztosan nem. :-) Még a farm előtt megállítottuk a kocsit (tekintve, hogy ott épp azt az öt percet fogtuk ki, mikor nem esett az eső), és benéztünk az út melletti sövények mögé. Háááát mit ne mondjak, elég szép a vidék, kár, hogy ezek a kétméteres növény-torlaszok eltakarják...

Szombatra még beterveztünk egy kis háztakarítást, amit aztán áttoltunk vasárnapra, amit aztán ma áttoltunk hétfőre, úgyhogy jól haladunk nagyon! :-))

Ma bevásároltunk mindent, amit még kellett. A hétfői ebédhez bevállaltuk a gyümölcssalátát, meg egy diós beiglit, de ez utóbbiból nem lesz semmi, mint már tudjuk. Még jó, hogy azért gyümölcsöt lehet vásárolni a szupermárketekben... :-pp Vettünk egy kis piát is, mivel nem a repülés előtti napot akartuk megünnepelni Lillát, hogy a másnapot hétfőn szenvedjük végig. :-) Holnap (vagy inkább ma?) lesz az ifjúhölgy 24 éves. Itt is a jó Isten éltesse nagyon sokáig és Many Happy Returns dear Layla!! ;-))

Ezt a sikkes kis lapocskát kapta tőlünk némi dekor-lufi és egy üveg sloe gin társaságában. Még jó, hogy időközben megérkezett Mike is! Így egyrészt volt, aki vacsorát csináljon nekünk, és az elfogyasztanivaló is 5 részre oszlott. :-)

Kajálás után bementünk a Bay Horse-ba egy utolsó vasárnapesti jazz-re. Meghívtunk mindenkit, aki számít, de csak Jack-ék tudtak jönni. Ez annyit jelentett, hogy 8 helyett 10-után Jack beállított Holly-val (gondolom elhozta sétálni egyet), aztán egy sör után húztak haza. Meg mi is.

Lássuk a holnapot, ami már ma van. Majd megírom, milyen volt, ami ezután lesz. Csóközön! :-**

Az utolsó péntek

Lassan mondom, hogy mindenki megértse: M A  E S T E  A Z  Á L L A T O K N A K  É N E K E L T Ü N K! Igen kérlek, jól értetted, az állatoknak énekeltünk.

Egyébként nem volt rossz. :-) Szegény tehenek először nem értették, mi ez a nagy felfordulás, aztán szép lassan megszokták a tömeget, és lefeküdtek kérődzni. (Nah ez is egy jó szó, így kell írni?!) Utána ment a kis csapat - itt vagy 50 embert kell elképzelni - szépen sorba a lovakhoz, majd a birkákhoz, tyúkokhoz, de a nyulak és tengeri malacok se maradtak ki. Mókás volt. :-)

A napunk ennek a jegyében telt el. 10-re mentünk a farmra. Akarom mondani, 10-re kellett volna a farmra mennünk, de mivel csak annyit mondtak, hogy este állatoknak éneklés, meg díszíteni kell még, nem vettük túl komolyan a kezdést. Hogy emiatt-e vagy csak a jól megszokott egyenjogúság élharcosa oldalát mutatta ma Jack ismét, nem tudom, mindenesetre elküldött minket, mindenkit, még a barátnőjét is, blokktéglákat pakolászni. A jóöreg "tegyétek át A-ból B-be a cuccot" játékot játszottuk. Élveztük nagyon! :-|

Ekkor hangzott el az alábbi nagysikerű párbeszéd is Lilla és köztem:

Lilla: - Ez a Rusty nagyon rilex!

Ági: - Aha, csilben van.

Előre is elnézést kérek mindenkitől, aki nemtetszéssel fogadja majd az ehhez hasonló kevert nyelvezetet odahaza, ha esetleg elfeledkeznék magamról, de itt egyelőre poén. :-) Egyébként Rusty az egyik ló a farmon. A bicepszerősítés után ebédszünet, majd egy kis lampionkészítés következett. A félretett befőttes és lekvárosüvegekre erősítettünk drótot fogantyú gyanánt, aztán az üvegekre színes papírdarabkákat ragasztgattunk. Na ez utóbbit én nem voltam hajlandó csinálni, mivel egész héten mást sem csináltam, mint vakartam az üvegekről le a papírokat. Most meg ragasszam vissza rá?! Naneeeeem!! Bóklásztam egy kicsit, hogy találjak valami más elfoglaltságot. Egy darabig Laci keze alá segédkeztem, aki a fáklyákat töltögette fel paraffinnal, de mivel nemigazán kétszemélyes elfoglaltság volt, mentem tovább, aztán az istállóban találtam még egy kis díszíteni-valót. Azzal jól elvoltam. Egyébként szépre megcsinálták az egész farmot, meg jó buli is volt. Mondjuk én nagyjából az egészről lemaradtam, mivel a nagy fehér főnök a kezembe nyomta a pórázra kötött kutyáját, hogy vigyázzak rá. Azt már ne kérdezze senki, hogy a kocsiba miért nem lehetett betenni, ha már az egész napot egyébként ott töltötte. Holly persze - vacsoraidő lévén - ott toporzékolt. Először csak azt hittük, unatkozik, de aztán véletlenül kibújt a nyakörvből, és az első útja a grillhez vezetett anélkül, hogy a gazdájánál egy pillanatra is megállt volna. Vettem egy hamburgert és megfeleztem vele. :-) Ezután már csak a megszokott légysziadjálkajátmertéhezem tekintettel nézett mindenkire, amúgy csilben volt. ;-))

Jah, egyébként megjött az igazi itteni tél. Enyhült az idő, cserébe szakadt egész délelőtt az eső. Szerencsére a rendezvényt nem mosta el, most már szép csillagos az ég, holnap tuti fagyni fog megint! Viszont bent leszünk és takarítjuk a jó meleg házat így elutazás előtt. Már csak 4 nap fateeeer!!!!! :-)

Az utolsó csütörtök

Nem kis erőfeszítésembe telt reggel felkelni. Mikor éjjel el akartam volna küldeni a késznek minősített anyagot Christine-nek, de vagy 20 mega volt, mert elfelejtettem a beszúrt képeket lekicsinyíteni, hát leginkább ordítani lett volna kedvem. Megnéztem volna Lilla fejét, ha elveszítettem volna a magamét! :-) Mondjuk nem voltam messze tőle. :-pp

A lényeg, hogy kész van, ezen is túl vagyunk, meg lettünk dicsérve. Bár mindig csak dicsérnek. Egy darabig lehet, hogy motiváló, ha az embernek folyamatosan csak elismerést osztanak, de egy idő után azért elgondolkozol, hogy vajon mennyire gondolják komolyan. Most már a ló másik oldalának tűnik a dolog, nekem legalábbis, de azért sose legyen ennél nagyobb bajunk! ;-))

Délben a Sharpham Házban fogadtuk a ROC-os srácokat, majd felszolgáltuk nekik a jólmegérdemelt évzáró kajájukat. Ha kicsit előbbre gondolkodunk, tuti eszünk valamit előtte. Nem volt semmi vagy 60 embert kiszolgálni mindenféle finoman illatozó kajával, ebédidőben, egy csöppke reggelivel a gyomrunkban. :-S A desszert előtt a nagy fehér főnök megkegyelmezett nekünk, és ettünk mi is egy-egy adagot a némi párolt zöldséggel megszínezett pulyka-virslicske-töltelékecske-krumplicska-szószocskával leöntve kombóból, aztán ment tovább a rohangálás. Miután elmentek, a rendrakásban is segédkeztünk persze. Karácsonyi cédére porszívózni... na aaaz az igazi adventi fíííling! :-)

Estére elmentünk Exeterbe a katedrálisba, ahol a filharmonikusok kórusa adott karácsonyi koncertet. Nem semmi élmény volt és az épületet is meg tudtam nézni belülről! Így azért kicsit jobb volt az ár-érték arány, 3 fonttal volt több a belépő, mint az alap, amit egyébként elkérnek. A legjobban megint az angol humor tetszett. Otthon tuti nem mernének egy ismert karácsonyi énekbe rock-elemeket beletenni egy komolyzenei előadáson. Templomban. Az utolsó szám a "We Wish You A Merry Christmas" volt persze, annyi kiegészítéssel, hogy a versszak végét megtoldották egy cha-cha-chával. :-DD

Jó napot zártunk ezzel az utolsó csütörtökkel ismét. Várom a folytatást! Rohan az idő nagyon...

12.12.12.

Mindenki nagyon odavan ettől a dátumtól! Vajon mit jelenthet a nagy univerzum kiskönyvében, hogy SÁ. 2012. december 12-én 12 óra 12 perckor épp borospoharakat polírozott?! Bár lehet, hogy a 12. másodpercben épp fényképet csináltam a környezetemről... :-)) Amit persze nem rakok fel ide, mert annyira azért mégiscsak lusta vagyok. :-) Legyen elég annyi, hogy az ablakon keresztül lefényképeztem a Dart folyót.

A délelőtt a készülődés jegyében telt, a csütörtöki ebédre készítettük elő a kaja-alapanyagot, én személy szerint krumplit pucoltam. Ezután terítettünk a könyvtár szobában. Nem tudom, hogy előttem miért nem jutott senkinek sem eszébe, hogy bekapcsolja az ott levő hifi-t, de én megtettem. Hogy-hogynem, karácsonyi cd volt a lejátszóban. Mekkora véletlen! :-) Zengett az egész ház a kriszmesz-szongoktól. 

Mikor készen voltunk, nekiálltunk az esti programra alapanyagul szolgáló poharak fényesítésének. Elvoltunk egy darabig... :-pp Aztán fényképezés, vattaszpesölmóment, aztán mentünk kajálni. Jómagam a tegnapra összerántott levest ettem. Csináltam egy valagra valót. Sosem fog elfogyni. Pláne, hogy másnak nem is kell... :-)p Na mindegy, ha megunom, kiöntöm a maradékot. Délután próbáltam befejezni a nesönel diploma anyagát. Persze nem sikerült. Most - így hajnali fél kettőkor - az esélytelenek nyugalmával írom a blogot, ahelyett, hogy azt csinálnám. :-ppp Lesz, ami lesz. Már nem érdekel. Persze be fogom fejezi, persze ma sem alszom majd eleget, de ez van... Már csak 6 nap. Kihasználjuk, amit lehet!

Mike végre megjött, bementünk érte Totnesbe. Pukkanós girlandokkal fogadtuk, meg a kedvenc chips-eivel, meg néhány üveg szájderrel. :-) Aztán siettünk vissza a birtokra, mivel este nagyszabású karácsonyi éneklésen vettünk részt. Számomra ismeretlen angol karácsonyi dalokat énekeltünk jópáran együtt. Jó volt! Pláne, mikor Mike elkezdte cifrázni mellettem, és egy oktávval magasabban vagy mélyebben énekelte az énekeket. :-D Nemnormális! Aztán jóbarátságot kötöttünk a forraltbort osztogató  bácsival, ahogy kell. ;-))p A buli végeztével a konyhában folytattuk.

Nem is ragoznám tovább... Elküldöm Christine-nek az anyagot, és alszom egyet. Jóéjt!!

Mááához egy hééétre már neeem leszek itt...

A keddi nap egy jó hírrel és egy rosszal kezdődött. A jó, hogy nem kellett nádat vágnunk. A rossz, hogy ezért nem:

Ebbe a fűbe azért már nem szívesen feküdnék bele! :-) Szóval megérkezett ide is a tél, bár nem hiszem, hogy ez a fagyozás itt olyan szokványos lenne. Eső még egy csepp se esett. A programváltozásnak köszönhetően elhatároztuk, hogy ráfekszünk, amire rá kell, és befejezzük a madárfelméréseket, úgyhogy elindultam a farmra egy kis adatgyűjtésre. Gumicsizmát húztam, de felesleges volt. Szarrá volt minden fagyva.

Ez a tájkép most már megvan szinte minden időjárási körülmények között. Már csak a havas hiányzik, de arra szerintem nincs esélyünk.

Elvoltam a felmérésekkel egész ebédidőig. Közben megörökítettem a kedvenc fámat, hátha nem látom többet. Több arcát is mutatta egy félórácskán belül. :-)

Este bevásárlás, karácsonyi vásár, majd kocsmázás. Nem maradtunk sokáig és Mike is csak másnapra jelentkezett be, úgyhogy elhúztunk haza.

Tettünk-vettük a konyhában, miközben a Nincs kettő négy nélkül című nagysikerű filmről diskuráltunk. Ekkor elkövettem azt a hibát, hogy rákerestem a neten, és megtaláltam a teljes filmet. Elindítottam. Aztán elkezdtük nézni... 11-kor... Ügyes! Hulla fáradtan kerültem ágyba ismét. :-pp