Vasárnap este van, két termékeny nap van mögöttünk. Szombaton hajnali 4-kor felébredtem, de hamar rájöttem, hogy homok került a gépezetbe, úgyhogy aludtam tovább. Aztán 7-kor csörgött az óra, kelni kell, ha a gyűrűzőkhöz akarunk menni, de Lillával két álmos mondatot követően közös nevezőre jutottunk: nem megyünk gyűrűzni. 9-ig legalább húztuk a lóbőrt, jól esett. Röpke 1,5 óra alatt sikerült az üzemi hőmérsékletet elérnem, utána nekiálltam tanulni. Fél 4-kor elindultunk Mike-kal mind a négyen a tengerpartra madárlesre és csillagokat nézni. A célállomás Thurlestone volt, pontosabban a South Milton Sands bícs. Szép napos időnk volt, csak a szél fújt, rétegesen felöltözve elindultunk az AONB (Areas of Outstanding National Beauty) helyi képviselői felé, akik rendezték az egész felhajtást. Akkor kezdtünk kicsit furcsán nézni, mikor megláttuk a velünk szembe jövő apukát a gyerekével. Egy pólóban volt a gyermek és MEZÍTLÁB. Apuka dettó. A tengerpartra érve már láttuk a többi elvetemültet is, fürödtek, szörföztek az emberek, mintha legalábbis 30 fok lenne. 15-nél nem volt több, még ha a szelet nem is vesszük figyelembe, de a víz max. 5 fokos volt, az tuti.
Nyilván nem hagytam ki az alkalmat, hogy belemenjek a Kelta tengerbe, vagy az Atlanti óceánba, vagy bármi is legyen az a nagy víztenger ott. :-)
Aztán nekiindultunk ennek a nagy nádasnak. Sétáltunk egy nagyot, mert a madárállomány közelébe sem ér az otthoninak, úgyhogy nem sokat láttunk, de az angolok hihetetlen lelkesek, és ennek a kevésnek is nagyon örültek. Egy öreg bácsitól például azt is megtudtuk, hogy nem a swallow az egyetlen fecskefajta Angliában, csak épp a többit máshogy hívják. :-) A füsti fecske a swallow vagy barn swallow, a molnárfecske a housemartin, a parti fecske meg a sandmartin. Bár ez utóbbira rákeresve a neten, kiadta, hogy bank swallow, szóval nem tudom, hogy most akkor mi van. :-p
Segítettünk Mike-nak kipakolni a teleszkópot és egyéb cuccokat a kocsiból, aztán megindultunk a partra, ahol megpróbáltuk megtalálni csillagvizsgáláshoz legmegfelelőbb helyett. Hát nem ment könnyen, de legalább felhívtuk magunkra a figyelmet. Na nem a topogással, hanem azzal, hogy nagykabátban dideregve bóklászunk a térdnadrágos-fürdőruhás helyiek között. :-)
Míg teljesen sötét nem lett, elmentünk enni és inni valamit, aztán végighallgattuk Mike előadását a csillagokról. Hát mit ne mondjak, fergeteges volt! Azt például tudtátok, hogy ie. 14 ezer évvel még a Vega volt a sarkcsillag? A Vega egyébként a nyári háromszögben található. Ez kb. a fejünk fölött van most este 9 óra körül, úgyhogy lehet megkeresni. Kb. így néz ki:
A Vegától balra levő csúcsban van a Deneb, ami a Hattyú csillagkép farka, a nyaka és a szárnya teljesen jól kivehető, könnyen megtalálható forma. A háromszög harmadik csúcsa pedig az Altair, ami a sas csillagkép része. Na ezt a formát nem tudom sehogy megtalálni benne, de mindegy, lényeg, hogy ez a sas. :-) Aztán megnéztük teleszkóppal (van ilyen szó? kicsit furcsa) a mienkhez legközelebbi galaxist is. Kis elmosódott ködszerű volt, szabad szemmel nem is láttam. Ezért sem volt kis mutatvány, mikor Mike kapásból odamutatott a kis lézerével. Jahhj a lézer!! Nnna attól pár repülőgép-pilóta tuti szentségelt párezer méter magasságban. :-))
Átfagyva indultunk meg késő éjjel hazafelé, persze - csak nehogy unatkozzunk - a köd is leszállt. Illetve nekem pont mindegy volt, de Lacit nem irigyeltem, hogy a kétméteres bokorfalak között, a 1,5 sávos úton, tejködben kellett éjjel hazavezetnie. Ezek az utak amúgy is kriminálisak. Ki se lehet látni, szóval a nézelődés kizárt. Király. Ha meg eltévesztesz egy táblát, észre sem veszed, cserébe csak néhol fér el egymás mellett két kocsi simán. Áááhh, na mindegy. A nap zárásaként kaptunk egy félrészeg társaságot a felső szobába, akiknek sikerült pont a lefekvéskor hazaérkezniük, szóval az elalvás kicsit elhúzódott, a felkelés ezzel szemben flottul ment, csakhogy annak az időpontját is ők döntötték el. Valahogy nem gondoltak rá, hogy rajtuk kívül más is lehet a házban. Bosszúból meg fogjuk inni az itthagyott söreiket! :-)
Vasárnap bementünk Lacival Totnesbe. Még mindig rajta volt az "eco-house" projekten, ami nem is baj, mert sok érdekes emberrel találkoztunk ennek kapcsán. A legutolsó helyszínen például kiderült, hogy lakik ott egy magyar diáklány. A fickó mindjárt kért is telefonszámot, mondván a csajszi elment kutyát sétáltatni, de biztos örülne pár magyar szónak. El is kapott minket a lány a kis kávézóban, ahova bevásárlás után beültünk, beszélgettünk vele is pár órácskát, úgyhogy megint este lett, mire hazaértünk. Főzés, netezés, alvás. Holnap munka. Majd megírom milyen volt! ;-)
A naplementés kép alatt a helyett helyett helyet kell érteni. :-ppp
VálaszTörlés