Ma bementünk a városba körülnézni és bevásárolni. A "bementünk"-et szó szerint kell érteni: kb. 3 mérföld, ami emberi számítás szerint több mint 4 kilométer. A folyó mentén húzódó nyilvános gyalogutat követtük, ritka szép, vadregényes út hegyeken és völgyeken keresztül. Meg kerítéseken átmászogatva persze. :-p Na ez annyiban más volt, hogy az 5 db kerítésenátmászóizé (stile vagy sile angolul, ezt még kiderítem) 5 féle módon volt megoldva. Hol keresztben, hol lépcsőszerűen, hol alacsonyan a kerítést is lehúzva, stb.
A hely maga hangulatos kis szűk-utcás, zegzugos városka.
Egy kávézóban elláttak még minket néhány jó tanáccsal a jövőre vonatkozóan, aztán kaptunk egy órát bevásárolni. Mikor végeztünk, kicsit körülnéztünk. Találtunk postát (mert kellett), aztán meleg mamuszt és pótzoknikat (mert kellett), bankot (mert kellett) meg egy pub-ot (és akkor mindenki egyszerre: mert kellett) :-).
Rendesek voltunk, nem ittunk egész nap. Laci talált egy "eco-house" nyitott házas rendezvénysorozatot, úgyhogy elmentünk a helyi középiskolába, a KEVICC-be, ahol megnéztük a biomassza-kazánt és a napkollektorokat. Aztán visszaindultunk a farmra. A nap ment már lefelé, meg éhesek is voltunk, így szaporára vettük a tempót, de a nádasnál belebotlottunk a gyűrűzőkbe, úgyhogy csak besötétedett, mire hazaértünk.
Itthon a fiúk nekiálltak zenélni. Laci fuvolán tanul játszani, Dávid profi klarinétos. Jól tolták, a szomszédok legnagyobb örömére. Ehhez kapcsolódik mai játékunk is: találjátok ki, mit rejt az alábbi hangsor.
mi-la-do'-ti-la-do'-la-ti-la-fa-szo-mi
Megoldásnak nem elfogadható az utolsó három hang, vagy azok bármilyen variációja! :-D
Na lefekszem, mert holnap koránkelés van, ha el akarom érni a reggeli gyűrűzőket. Enikőnek meg meg fogom venni ezt a kacsát, ha marad pénzem a végére! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése